Rögtön az elején egy tévhitet szeretnénk eloszlatni, mely a cserépkályha és a kandalló körül forog. Sokak számára az ülőpadlával, búbbal, üvegajtóval rendelkező tüzelőberendezés minden esetben kandalló, a cserépkályha pedig egy hasáb alakú, kis tüzelőajtóval megépített fűtőberendezés.

Valójában a laikus számára a külső megjelenés alapján meglehetősen nehéz eldönteni, hogy cserépkályha vagy kandalló amivel szemben áll, kivéve természetesen a kővel, márvánnyal, gránittal vagy egyéb anyagokkal körbeburkolt kandalló betétet.

A cserépkályha fűtőfelülete mindig kályhacsempéből készül. Nagyon fontos jellemzője, hogy általában egyedileg megépített ( samott téglából, vagy samott és egyéb tűzálló anyagok kombinációjával) tűztérrel, és a cserépkályha típusának, külső megjelenésének függvényében szintén egyedileg kialakított, jellemzően több méter hosszú belső füstjárattal rendelkezik.

 

A cserépkályha falazatának szerkezetét a kályhacsempe és az azt követő bélés adja, melyet jellemzően agyag, telőcserép, speciális samott idomok, kisméretű tömör tégla alkalmazásával cserépkályhás szakember alakít ki. Jellemző falvastagsága 6-12 cm. Belső szerkezetét samott tégla és takarólapok, speciális samott idomok, kisméretű tömör tégla, tetőcserép és agyag felhasználásával alakítja ki a kályhásmester. Az utóbbi időben kaphatóak már speciálisan a cserépkályha építéshez kifejlesztett előre gyártott tűzterek, samott vagy tűzálló beton füstjárati idomok, kályhás habarcsok, hőálló és tűzálló ragasztók, melyekkel a „hagyományos” cserépkályha építéshez szükséges anyagok részben, vagy egészében kiválthatók, de rendkívül magas áruk miatt ezek használatának tömeges elterjedése hazánkban egyhamar nem várható. Jellemzően ezeket az anyagokat tőlünk nyugatra az un. „duplaköpenyes – légréses” kályha építésénél alkalmazzák.

A megépített cserépkályha a kialakított belső szerkezetének és a beépített anyagok mennyiségének függvényében lehet „könnyű”, „félnehéz” és „nehéz”.

Ennek döntő szerepe van abban, hogy az adott kályha milyen hosszú ideig tudja „tárolni a meleget”. Ez a szerkezet kialakításától függően 8-12-18-24 óra, vagy akár még hosszabb idő is lehet.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy egy megépített cserépkályha tömege 1-1,5 tonna esetenlént akár ennél nagyobb, ezért még annak megépítése előtt a tervezés fázisában az aljzat teherbíró képességét is vizsgálni kell.

A cserépkályha lehet szabadon álló, falközti, vagy falnak épített. A  falnak építés az utóbbi időkben kialakult nem túl szerencsés gyakorlat, általában a kályhacsempével való spórolás és a kályha mögötti takaríthatóság miatt kérik a megrendelők. Figyelembe veendő azonban, hogy egy falnak épített cserépkályha fűtőteljesítménye negyedével-harmadával, esetenként még nagyobb arányban is csökken a szabadon állóéval szemben. A falnak épített kályha fal felőli részét legalább annyira le kell hőszigetelni, hogy az épület szerkezeti elemei 50-55 fok fölé ne melegedhessenek fel, mert különben az épület szerkezeti elemeiben maradandó károk is keletkezhetnek. Külső határoló falhoz a kialakuló hőhíd miatt a falnak építés nem ajánlott.

Könnyűszerkezetes épületben a cserépkályha falnak építése tűz és életveszélyes, ezért szigorúan tilos! Ha mégis ragaszkodnak a falnak épített cserépkályhához, akkor azt lehetőleg hátsó kiszellőztetett légréssel készíttessék el.

Régebben elterjedt gyakorlat volt a gáztüzelésű cserépkályha építése, melyet a vezetékes gázszolgáltatás elterjedése és a kényelmi szempontok is indokoltak. Ritkán, de még a mai időkben is jelentkezik egy-egy igény ilyen kályha építésére, valamint a már meglévő gázégős cserépkályha átépítésére. Fontos tudni, hogy az ilyen tüzelőberendezés átépítését csak olyan kályhás szakember végezheti, aki az erre a kályha típusra megszerzett vizsgával is rendelkezik. A gáztüzelésű cserépkályha építése vagy átépítése előtt az illetékes szakhatóságok szakvéleményét és engedélyét feltétlenül be kell szerezni!

A cserépkályha szakaszos üzemű tüzelőberendezés. A kialakított tűztér és a cserépkályha nagyságának, szerkezetének függvényében 8-12-15 kg száraz tűzifával kell megrakni, majd annak parázsig történő elégetése után (famennyiségtől, a kályha járatrendszerétől, a kéményhuzattól stb… függően ez 1,5-3 óra) le kell zárni. Ezt általában naponta egy, szükség esetén két alkalommal kell megismételni. A tüzelés során a cserépkályha nagy tömegű belső szerkezete átforrósodik, és mint egy „hőakkumulátor” tárolja a meleget, melyet a kályhacsempe burkolaton keresztül folyamatosan ad le környezetének. Ez a kályha szerkezetétől függően 12-18 de akár 24 óra is lehet, ez idő alatt folyamatosan temperálja környezetét.

A jól megépített cserépkályha az egyik leggazdaságosabban működtethető tüzelőberendezés, hatásfoka szakszerű üzemeltetésnél 72-85%. Használatánál rendkívül fontos szempont, hogy a már egyszer felfűtött cserépkályha lehetőleg soha sem hűljön ki teljeseni. Ezért szükséges a napi egyszeri begyújtás és felfűtés. Egyedüli hátránya, a viszonylag nagy „hőtehetetlenség”, azaz, a már a visszahűlt cserépkályhába másnap történő ismételt begyújtás után annak újbóli melegedését nem azonnal, hanem mintegy 1-1,5 óra elteltével kezdjük érezni. Ne feledjük, hogy a „nagy meleget” a cserépkályha annak lezárása után adja.

Használatánál, tisztításánál mindig vegye figyelembe az építő kályhásmester útmutatásait. A túlfűtés tilos. Szakszerű használat esetén a cserépkályha 2-8 évente tisztítandó, 15-20 év után (a belső anyagok elhasználódása miatt) át kell rakatni.

A végére egy jó tanács: A cserépkályha nem kazán!!! Az évszázadok alatt kialakult és kitűnően működő füstjárat rendszerek a belső szerkezet éa s működés harmóniáját lehetőleg ne borítsuk fel különféle víztartályok – vízpatkók beépítésével, lehetőleg ne akarjuk a központi fűtés radiátorait is a cserépkályha melegével üzemeltetni. Ez az esetek nagy százalékában a füstgáz túlhűtéséhez vezet, ami a kályha járatrendszerében és a kéményben kátrányosodást és dugulást okoz, végső esetben a cserépkályha tönkremeneteléhez vezet. Ha mégis ragaszkodunk a kályha tűzterébe épített hőcserélős központi fűtéses rendszer kiépítéséhez, azt csak nagyon gyakorlott, az ilyen berendezések építésében jártas és több referenciával rendelkező kályhás szakemberrel építtessük meg. Központi fűtéses rendszerek kialakításához mi a széles választékban kapható un.”vízteres” kandalló betétek beépítését javasoljuk. Ezek a berendezések a rendelkezésre álló tervezési segédletekkel együtt jól illeszthetők az épület fűtési rendszerébe. Az ilyen rendszerek tervezésekor és kivitelezésekor mindig vegye igénybe tapasztalt épületgépész szakember segítségét is.

Hogyan válasszunk cserépkályhát otthonunkba?

A cserépkályha bármelyik otthonba ideális választás, hiszen amellett, hogy rengeteg előnnyel rendelkezik a többi fűtési módszerrel szemben, rendkívül dekoratív. A választás során azonban érdemes szem előtt tartani néhány szempontot, annak érdekében, hogy a cserépkályha tökéletesen illeszkedjen otthonunkba, és maximálisan eleget tegyen elvárásainknak.

Első lépésként érdemes a funkciót megvizsgálni, és olyan berendezést választani, ami igényeinknek megfelel, attól függően, hogy mekkora helyiséget kell fűtenie.

Érdemes jól átgondolni a berendezés helyigényét, gyakran jelent problémát a kis hely és kedvezőtlen elrendezés.

Rendkívül fontos szempont az esztétikus megjelenés, hiszen méreténél fogja jelentősen meghatározza a helyiség hangulatát, így stílusában, színvilágában a már meglévő berendezésekhez kell igazítani.

Hova építhetünk cserépkályhát?

Cserépkályha építésen gondolkodik, de nem tudja pontosan, milyen helyet tanácsos választani a berendezésnek? Esetleg nem is az foglalkoztatja, hogy lehet-e, hanem, hogy ajánlott-e?

Gyakorlatilag cserépkályhát bárhova lehet építeni, de van néhány eset, ami talán kizáró tényező lehet, illetve jobban megemeli a költségeket, ezért nem igazán érdemes belevágni.

Ilyen esetek például:

• Ha úsztatott beton aljzattal rendelkezünk
• Ha padlófűtésünk van
• Ha alápincézett a házunk és a földszintre terveztük cserépkályhánkat
• Ha emeletre szeretnénk cserépkályhát

Ezekben az esetekben sem teljesen lehetetlen, de biztos, hogy költségesebb lesz. Az utóbbi két esetben, mint az alápincézett ház és az emelet tekintetében mindenféleképpen ki kell kérnünk egy statikus tervező szakvéleményét, hogy mennyire biztonságos a cserépkályha beépítése.

 

Hogyan használjuk cserépkályhánkat?

Igazán stílusos és energiatakarékos megoldás, ha otthonunkba cserépkályhát választunk. Azonban sokan megfeledkeznek arról, hogy mint minden háztartási berendezésnek, ennek is érdemes ismerni működését.

Cserépkályhánkat, ha először gyújtottuk be, megtörténhet, hogy a füst visszaáramlik a légtérbe, az ajtón, valamint a fugák között is. Ez azért alakulhat ki, mert különböző a hőmérséklet: kint meleg van, bent meg hideg. Egy ilyen szituáció például akkor keletkezhet, amikor a téli napsütés felmelegíti a tetőt, és a kéménynél melegebb van, mint a házban. Ekkor fújja vissza a füstöt a kémény a házba. Ezt el lehet kerülni, ha a begyújtás előtt a kéményben, a tisztítónyíláson keresztül elégetünk egy-két darab papírt, egészen addig, míg látjuk, hogy helyes irányban áramlik a füst.

A huzatot is ellenőrizni kell, erre van egy egyszerű módszer: tegyünk egy A4es papírlapot a nyíláshoz, és ha ott marad: a huzat megfelelő. A cserépkályha visszafüstöl abban az esetben is, ha eldugult a járat, vagy nincs elég huzata. Figyeljünk arra, hogy ne képződjön kátrány a belső falon, és ne fűtsünk nedves fával.

 

Kinek ajánlott a cserépkályha?

Egyre több otthonban részesítik előnyben a központi vagy gázfűtéssel szemben a hagyományosabb fűtési rendszereket, így például a szénnel vagy fával fűthető kandallókat, cserépkályhákat. Ennek oka igen egyszerű, az emelkedő energiaárak mellett fontos kérdéssé vált a gazdaságos működtetés. 

A cserépkályha egy ilyen alternatív lehetőség. Nézzük, kinek, milyen környezetbe ajánlott egy ilyen fűtési rendszer beépítése és beüzemelése!

A cserépkályha adottságait akkor lehet igazán kihasználni, ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy a kályha használatban legyen, ugyanis így tudja igazán megmutatni a hatékonyságát. Ennélfogva a cserépkályha azoknak ajánlott, akik sokat és több helyiséget fűtenek folyamatosan.

A cserépkályha nem csak hatékony, de jóleső érzés körülülni zimankós téli estéken, amikor kint tombol a hideg. A mázas csempék dekoratívak és valódi díszévé válnak bármely helyiségnek, nosztalgiát csempésznek minden szobába.

A cserépkályhák eredete

Korunk cserépkályháinak ősének a 12-13. századi német és svájci mesteremberek által kikísérletezett és felépített eredményét tekintjük. Kezdetben az agyagból készült kályhák falára cseréptányérokat illesztettek, melyek a jobb hő megtartási funkció szerepét töltötték be, ezáltal növelve a fűtőteljesítményt.

Ezt követték az úgynevezett kályhaszemek, melyek a mai égetett kerámiából készült kályhacsempék elődeinek számítottak. Hihetetlenül gazdag forma- és színvilága alakult ki a cserépkályháknak és kandallóknak, népszerűségüknek köszönhetően. A német kályhás ipar létrejöttével szinte párhuzamosan, a Kárpát-medencében is rendkívűli forma és motívumkinccsel fejlődött a kályhásság.  Ezt a fejlődést csupán a kommunizmus évei törték meg, a  változatosság szemszögéből az ipar „uniformizálásával.”

Manapság újra reneszánszát éli ez az ősi mesterség, a hagyományos formák mellett egyre színesebb, díszesebb és egyénre szabottabb elképzeléseket valósítva meg. Szerteágazó típusainak köszönhetően minden háztartásban megállják a helyüket.

A cserépkályha előnyei

Amikor a megfelelő fűtési forma kiválasztására kerül a sor otthonunkban, több szempontot is figyelembe kell venni. A cserépkályha azok között a módszerek között van, amelyek számos más előnyük mellett még a lakás díszeként is szolgálnak.

Milyen egyéb szempontok vannak, amiért érdemes cserépkályhát építtetni?

A cserépkályha, mint minden más fatüzelésű megoldás, segít elkerülni a falak vizesedését.

Kialakítása révén még akkor is sokáig meleget biztosít, amikor már kialudt benne a tűz, így jelentős spórolás érhető el vele.

Karbantartása egyszerű, mindennapos, megfelelő tisztítás mellett a cserépkályhával sokáig nem lesz probléma.

Akár évtizedekig is használható marad úgy, hogy a legnagyobb javítás a csempefuga pótlása, azonban ez könnyen megoldható, nem idő- vagy pénzigényes feladat.

Megjelenése minden esetben elegáns, mégis változatos, a lakás berendezéséhez, lakók ízléséhez könnyen igazítható.

  

Hasznos tanácsok cserépkályha karbantartásához.

A cserépkályha népszerű fűtőberendezés, hiszen rendkívül dekoratív, emellett egyszerű a karbantartása.

A cserépkályha egyik legnagyobb veszélye az elkormosodás. Az elkormosodás okozhat problémát, hiszen ha nincs megfelelően tisztítva, karbantartva, akkor a fokozódó nyomás megemeli a cserépkályha tetejét vagy megszakadnak a kályha sarkai.

A nem megfelelő tüzelőanyag vagy a szakszerűtlen begyújtás hiányában az égéstermékek lerakódnak a cserépkályha füstjárataiban, ennek eredményeképpen az eldugul, fokozatosan túlnyomás keletkezik, ami a fent említett jelenségekhez vezet.

Amikor már itt az ideje egy alaposabb tisztításnak, karbantartásnak, azt a cserépkályha jelzi nekünk. Az intő jelek közé tartozik az, amikor egyre nehezebb begyújtani, illetve működés közben visszapöffen, vagyis a visszaörvénylő elégetlen gázok belobbannak.

A téma iránt komolyabban érdeklődőknek ajánlom Sabján Tibor köteteit.